Main Menu

Hőszivattyús áttörés

Az utóbbi években nagymértékben megváltozott az épületgépészeti rendszerek kiválasztásának szempontrendszere. A hőszivattyú-eladások duplázódnak a világban és hazánkban is, ami új helyzetet teremt mind az építőipar, mind pedig az épületgépészek számára.




A hárommillió hazai háztartásban jelenleg mintegy kétmillió gázkészülék található, a hőszivattyú pedig sok szakember számára még mindig mostohagyerek. Ugyanakkor a lehetséges épületgépészeti megoldások beruházási és üzemeltetési költsége, a használhatósági és dizájn szempontok, a passzívházak terjedése, a hagyományos megoldások ésszerű kiváltása a felújítások során ma már nélkülözhetetlenné teszi a hőszivattyús rendszereket, amelyek az utóbbi tíz évben jelentős technológiai korszerűsödésen mentek keresztül.

Megújuló energiatrendek, változó éghajlat
Hazánk éghajlati viszonyai alapján és felületfűtés esetén egy kis teljesítményű hőszivattyú az év 97%-ában optimálisabb hatékonyságú, mint a hagyományos vagy a kondenzációs kazánok. Utóbbiak közül a D és az E energiaosztályúakat 2015 szeptemberétől az EU-ban már nem is forgalmazhatják. Míg a modernebb kondenzációs kazánok többsége is csak B, C, esetenként A kategóriás, addig a hőszivattyúk minimum A, sőt a fejlettebb készülékek A+ vagy A++ besorolású berendezések.

Az energiaárak csökkenése, az elektromos energiát is érintő rezsicsökkentés egyre inkább kedvez a megújuló energiára építő, és az elektromos áramra a hidegebb időszakokban az elektromos vagy kondenzációs kazán rásegítésű hőszivattyúknak. Egy hőszivattyú 1 kWh elektromos energiával 4-5 kWh energiát termel a külső hőmérséklettől függően. A hőszivattyúkra optimalizált H áramtarifa (a normál árak 60-70%-a) bevezetése itthon is élénkítette a hőszivattyúk piacát, és hosszabb távon szintén a villamosenergia-gázár olló további változása várható az előbbi javára.

A készülékek műszaki fejlődése
A cseppvíztálcával rendelkező, megfelelően telepített hőszivattyúkkal már elkerülhető, hogy télen a cseppvízképződés következtében fagyveszély, jégfelépülés alakuljon ki. A talajszondás, on/off kapcsolós vezérléssel ellátott készülékekhez képest már 2007-től jelentős hatékonyságnövekedést jelentettek az inverter vezérlésű gépek. Azóta pedig a kompresszorok hatékonysága további 10-20%-kal javult, akárcsak a levegő-víz hőszivattyúk szezonális teljesítménye. Míg régen garantáltan –15 °C-ig működött a hőszivattyú, jelenleg már –25 °C-ig. Magyarországon ugyanolyan műszaki tulajdonságú egységeket telepítenek, mint Svédországban, ami önmagában is jelzésértékű. A készülékek kezelőfelülete a vezető gyártók nagy részénél magyar nyelvű, könnyen kezelhető. Megjelentek a hibrid hőszivattyúk is, amelyek a kondenzációs kazánok és a levegő-víz hőszivattyúk előnyeit ötvözik.

Mit mutatnak a piaci adatok?
Jelenleg az évi 50 000-80 000 gázkészülékhez képest 600-800 hőszivattyút értékesítenek a hazai piacon, de egyre jobban látszik, hogy az arányok el fognak mozdulni. „Míg a két évvel ezelőtti Hungarotherm szakkiállításon a látogatóknak még csak 20 százaléka érdeklődött a hőszivattyúk iránt, és rácsodálkoztak arra, hogy azok a levegőből képesek energiát előállítani, addig idén a látogatók 95 százaléka számára már a hőszivattyúkkal kapcsolatos kérdések váltak elsődlegessé. Sokan felkészülten, épületgépészeti tervekkel érkeztek” – említ egy friss példát Zuggó Balázs, a Daikin Magyarország ügyvezető igazgatója. A Daikin már 2014-ben megduplázta hőszivattyú-eladásait, és 2015 végére 1200 eladott berendezést valószínűsítenek a cégnél.

Gyakorlati, lakberendezési megfontolások
Ma már az építkezők olyan megoldásokat keresnek, amelyek komplexek, ugyanakkor egyszerűek. A látszólagos ellentmondás mögött az áll, hogy egy modern levegő-víz hőszivattyúhoz nincs szükség kéményengedélyezési tervre, kéményre, rendszeres kéményellenőrzésre. De felújításkor a költséges PB-palackok is kiválthatók a hőszivattyúkkal, amelyeket típusuktól függően a már meglévő fűtési rendszerekhez is lehet csatlakoztatni, főleg a hibrid berendezéseket. Felületfűtés és hűtés együttes igénye esetén nem is igazán érdemes másban gondolkodni, márpedig napjaink korszerű épületében mindez már alapkövetelmény. A napenergia a hidegebb időszakban növeli a rendszer hatékonyságát, illetve a meleg víz előállításában a hőszivattyú segítségére lesz.

A belsőépítészek is kedvelik a hőszivattyúkat, mivel felületfűtéskor nincs szükség az egyáltalán nem esztétikus csövekre és radiátorokra. Sőt a kémény hiánya a beltéri egység elhelyezését is megkönnyíti, lehetővé téve a látványos belső terek kialakítását.

Mit hoz a jövő?
Noha az egyes épületgépészeti rendszerek megítélése nagymértékben függ a villany és a gáz árától, számos trend a villamos energiát hasznosító rendszereket hozhatja kedvezőbb helyzetbe. A 2020-tól az új építésű passzívházak fűtési igényéhez egy olyan alacsonyabb szinten optimalizált levegő-víz hőszivattyú is bőven elegendő lesz, amilyen teljesítményű kondenzációs kazán nem is létezik. Egy hőszivattyú ugyanis 4–16 kW között 2-3 kW-os lépcsővel választható ki, és működési tartományának alsó értéke 1,4–1,8 kW.

Az utóbbi időben a hőszivattyúk egyre energiahatékonyabbak lettek, melynek következtében kimutathatóan csökkentek a fogyasztási és az üzemeltetési költségei. Ez pedig hazánkban is a hőszivattyúk jelentős előretörésének kedvez.

Forrás:amiotthonunk.hu