Magyarországon a legelterjedtebb falazóelem vitathatatlanul a tégla. A kultúránkba erősen beágyazódott az „én házam az én váram" szemléletnek a mai napig ez felel meg a legjobban.

A tégla az ember egyik legrégibb kísérője, majdnem olyan hosszú múltra tekint vissza, mint maga az emberiség. Nagyjából 9000 év óta használjuk. Az ős-téglát, az első agyaggombócot valószínűleg a fészekrakó madaraktól leste el az ember. Kezdetben a napon szárították, majd később, a fazekasság fejlődésével, a jobb minőség reményében kezdték kiégetni. Égetett téglát először Mezopotámiában használtak, időszámításunk előtt 4000 évvel. Hazánkba először a rómaiak hozták el. Hadjárataik alkalmával, ahol csak jártak, mindenüvé magukkal vitték a téglaépítőket.

Csak az 1700-as évek környékén létesült az első saját téglagyárunk. A tégla az egyik legtermészetesebb építőanyagunk. Gyártási folyamata az évszázadok folyamán alapvetően nem változott, pusztán folyamatosan finomult. A kibányászott agyagot először depókban pihentetik, ahol homogenizálódik. Majd adalékanyagokat kevernek hozzá, ami a megfelelő porózusság elérése céljából fontos, és ami a kiégetéskor távozik a téglából. Az így elkészített anyagot formára préselik, vágják, szárítják, végül kiégetik.

Oldal forrása: www.otthonteremto.hu