Ha a biomasszát fűtésre használjuk, a kazánban történő elégetése során ugyanannyi szén-dioxidot termel, mint amennyit a növény élete során elfogyasztott, tehát az egész egy körfolyamatban van, és a légkörben nem növekszik a CO2. Általánosan elmondható, hogy a tüzelésre alkalmas biomasszának alacsony a széntartalma és magas az oxigén tartalma, kén alig, hidrogén pedig 6-10% arányban van bennük. Ez nagy előnye a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, mint a szén, a kőolaj, vagy a földgáz, amelyek elégetésekor a már évmilliókkal ezelőtt megkötött szén kerül vissza a levegőbe. Másik nagy előnye, hogy sokkal kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, így a szén-dioxidon kívül szén-monoxid, kéndioxid stb., a fosszilis energiahordozókhoz képest.

Ugyancsak fontos jellemző a magas 60-80% illó-éghető anyag tartalom. Ez a tűztér kialakításánál fontos. Az ilyen anyagok ún. kettős-tűzteret igényelnek. A primer tűztérben folyik az anyag gázosodása, míg a szekunder tűztérben a felszabadult gázok égnek el. A kettős tűztér lehetőséget biztosít arra, hogy az égés két hőfokszinten történjen. A primer tűztérben alacsony, 800-900 fokot meg nem haladó a hőmérsékleten, míg a szekunder tűztérben az illó-éghetők magas, 1500 fok körüli hőmérsékleten égnek el. Az égési folyamat jól szabályozható, mert az adagolásnál a primer és szekunder levegőn kívül a tüzelőanyag mennyiségét is meghatározhatjuk.

Biomassza források előállítására hazánkban is jó lehetőségek vannak, bár a világban viták folynak ennek a gyakorlatáról. Az egyik vélemény szerint az élelmiszer túltermelés miatt parlagon heverő földterületek nagy mennyiségű energianövény termelésére, biomassza előállítására hasznosíthatók. Az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy élelmiszer túltermelés csak a világ kisebbik részén van, míg a nagyobb részére az élelmiszer-hiány és az éhezés jellemző. Már pedig ezt a szomorú tényt még rontja, ha a termelők abban érdekeltek, hogy élelmiszer helyett bioenergia forrást állítsanak elő.

Oldal forrása: www.ezermester.hu